Bográcsoljunk!

Forrás: http://www.boon.hu/
Írta: Hajdú Mariann

Miskolc - Zsűriként vehettünk részt az encsi főzőversenyen, sok-sok finomság készült a bográcsokban.

Reggel ijesztően zuhogott az eső, fel is vetődött, hiába volt a készülődés, nem kell Encsre utazni. Pedig az a megtiszteltetés érte Szalóczi Kati kolléganőmet és engem, hogy az Észak gasztronómiai rovatának szerkesztőiként zsűriként vehettünk részt a Bogrács-csata fantázianevű főzőversenyen. Ki akarná ezt kihagyni? Mi biztos, hogy nem... Márcsak azért sem, mert a zsűri elnöke nem volt más, mint Mátyás Rudolf Oscar-díjas mesterszakács, segítője pedig szintén nagy tudású kollégája, Boros István.

A nap azonban sütni kezdett, és mire odaértünk a kezdésre, már sok helyen égett a tűz a bográcsok alatt, a krumplit megtisztították, a zöldséget apróra vágták a versenyzők. Kiderült, tizenöt csapat tervezte összemérni erejét szabadtűzi főzésben: a versenykiírás szerint olyan egytálételekkel kellett elkápráztatni a zsűrit (azaz minket is), amelyek bográcsban, üstben, katlanban, lábasban vagy cserépedényben készültek.

Sok-sok finomság

Nos, le a kalappal azok előtt, akik rendszeresen zsűriznek a főzőversenyeken. Tizenöt ételt kóstoltunk végig, és feletájban meg kellett kérdeznem Boros Istvánékat, mi történik, ha nyolcvan induló van egy-egy megmérettetésen. Egymásra néztek Mátyás Rudolffal, majd nevetve válaszoltak: akkor jön a szódabikarbóna...

És sok-sok finomat ettünk... Sőt, elmondhatom, csupa finomságot. Mátyás Rudolf majd mindig magához kérette a szakácsot a zsűrizésre szánt kóstolók után, és néhány mondatban elmondta, bár majdnem tökéletes az étel, mégis, mivel lehetett volna még jobbá tenni a végeredményt. Ahogy figyeltem, a vendégeknek úgy is jó volt minden, amilyenre sikerült. A zsűrizés után másfél órával csak az üres főzőedényeket találta az akkor arra tévedő.

A cikk folytatódik! A folytatáshoz kattints ide: http://www.boon.hu/